A fékezések során korábban kárba vesző energiát felhasználó KERS első ízben 2009. március 29-én, az Ausztrál Nagydíjon mutatkozott be a Formula-1-ben. Bár a csapatok a 2010-es szezonnal kapcsolatban megegyeztek, hogy mellőzik annak használatát, az idei évben újra feltűnik majd a versenyeken, sőt 2009-cel ellentétben most szinte az összes csapat autójában megtalálható lesz.
- A KERS egy mozaik szó, ami a Kinetic Energy Recovery System rövidítése és szó szerint fordításban Mozgási Energia Visszanyerő Rendszer lenne. A fékezések során az autók mozgási energiája elemésztődik, kárba vész. Ez az energia pedig nem kevés, úgy körönként nagyjából 400 kilojoule, a KERS azonban „ebből” 60 kW-ot (81 lóerő) tud a pilóta rendelkezésére bocsátani, amit a szabályok értelmében minden egyes körben 6,67 századmásodpercig szabadon felhasználhat. A pilóta csak megnyom egy gombot a kormányon és máris 81 lóerővel erősebb lesz az autója, és ez bizony bizonyos helyzetekben, mint amilyen a rajt nagyon jól jöhet.
- Craig Nelson, a Mercedes GP jármű dinamikai osztályának az igazgatója szerint „a KERS jelenleg még nagy kihívást jelent a mérnököknek, ugyanakkor a rendszer körönként 0,3-0,4 tizedmásodpercet jelent, ráadásul a versenyben egy új és izgalmas stratégiai elemként is felhasználható.” Akkor, amikor a Formula-1-ben század, sőt ezredmásodpercekért folyik a harc a KERS körönkénti 3-4 tizedes előnye hatalmas előnyt jelent, olyat, amivel minden csapatnak számolnia kell.
- Egészen mostanáig a Formula-1-ben három futamgyőzelmet szereztek a KERS rendszerrel felszerelt autók. Az elsőt a McLaren-Mercedes pilótája, Lewis Hamilton érte el 2009. július 26-án a Magyar Nagydíjon, majd Belgiumban Kimi Raikkönen a Ferrarival és végül a Szingapúri Nagydíjon ismét Hamilton volt eredményes a KERS rendszerrel felszerelt McLarenjével.
- 2009 óta a KERS rendszerek komoly fejlődésen mentek keresztül, így erősebbek, könnyebbek és kompaktabbak lettek, ezáltal sokkal kisebb feladat elé állítják a mérnököket, amikor a rendszer autón belüli elhelyezéséről kell dönteniük. A rendszer súlya egyébként 2011-ben olyan 24 kilogramm körül van.
- A KERS rendszernek azért veszélyei is vannak, 2008-ban a jerezi teszten a BMW egyik szerelőjét áramütés érte, amikor hozzáért az autóhoz. Szerencsére neki csak egy fájdalmas „élményben” volt része, és nem szenvedett maradandó egészségkárosodást. A mai rendszerek viszont már sokkal megbízhatóbbak, a Mercedes-Benz High Performance Engines által kifejlesztett rendszer elsőként kapta meg az OHSAS 18001-es minőségbiztosítási tanúsítványt, ami az egészséges és biztonságos „munkahely” címet jelenti. Így talán a szerelőknek nem kell többé tartaniuk a KERS rendszerek által okozott áramütésektől.
- 2009-ben csak négy csapat a McLaren, Ferrari, BMW Sauber és a Renault próbálkozott meg a KERS használatával, míg a Red Bull csak tesztelte azt, a Williams pedig egy különleges lendkerekes KERS rendszert épített, de azt a Formula-1-ben sohasem vetette be éles körülmények között. A 2009-es szezont azonban csak a McLaren és a Ferrari fejezte be úgy, hogy benne volt az autóikban a KERS, a BMW és a Renault ugyanis már az év elején feladta a rendszerrel való „kísérletezést”.
- 2011-ben a HRT, a Virgin és a Team Lotus kivételével az összes csapat használni fogja a KERS-t, a Mercedes pedig (ahogyan a Ferrari is) több csapatot is ellát saját rendszerével, így a Mercedes GP mellett a McLaren és a Force India csapatok is a Mercedes által kifejlesztett KERS rendszerrel vághatnak neki a szezonnak.
- 2009-ben a legnagyobb probléma a KERS használatával az volt, hogy annak jelentős súlya miatt a nehezebb pilóták elvesztették az összes ballasztsúlyukat, amit az autó egyensúlyának megfelelő beállítására tudtak felhasználni, így jelentős hátrányba kerültek a többiekkel szemben. 2011-ben ezért az autók tömegét a 2009-es 605 kilogrammról (2010-ben már 620 kilogramm volt az autók minimum súlya) 640 kilogrammra emelték fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése