Az eredmények szerint, bár a másolásvédelmi eljárások értelemszerűen valóban megnehezítik az érintett anyagok másolását, ez valójában csak az őket amúgy is megvásárló fogyasztókat érinti. A tanulmány megfogalmazása szerint a másolásvédelem "költségeit és korlátait csakis a jogszerű felhasználóik fizetik meg ill. ők szenvednek azoktól", miközben a kalózokat ez semmilyen mértékben sem befolyásolja - hiszen ők eleve a másolásvédelemtől már megfosztott verziókat töltögetik ide és oda, amiért ráadásul nem is fizetnek a kiadóknak egy petákot sem.
A dolgozat odáig megy, hogy egyesen azt állítja: a másolásvédelmek kifejezetten a kalózkodás felé taszítják az egyébként jogszerű fogyasztókat is, azért, mert a legitim módon, kemény pénzen megvásárolt anyagaikról utóbbiak még egy olyan egyszerű dolgokat, mint egy biztonsági másolat sem tudnak készíteni, amelynek lehetősége azonban elvárás lenne részükről, már csak pont azért is, hiszen ők jelentős összeget fektettek a szóban forgó tartalmak megszerzésébe.
Mivel pedig előbb-utóbb minden másolásvédelmi eljárást feltörnek - legtöbbjük pedig így már kiadásakor alkalmatlan feladatának ellátására - ezért semmi sem akadályozza meg az egyébként korábban fizető, de a másolásvédelmek nyűgjeit megunt fogyasztókat, hogy maguk is az ilyen problémákat nem okozó kalózváltozatok beszerzésére és használatára térjenek át a legális csatornák helyett.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a másolásvédelmi technológiák mellőzése pusztán utóbbiak bekerülési ill. fejlesztési költségeinek eliminálásán keresztül lehetővé tenné a kiadók számára, hogy azok profitcsökkenés nélkül redukálják termékeik árát, amit így a klasszikus kínálati-keresleti törvények alapján az eddigieknél többen lennének hajlandóak megfizetni azokért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése